Idegenben
keserűbb a sírás,
Idegenben másképp fúj a szél
Nincsen annál fájdalmasabb, fojtó érzés,
Ha az ember messze földön él.
Néha felsír benned, ami emlék
Szívedben egy magyar nóta szól.
Hol van az a poros kicsi görbe utca,
Ahol boldog gyermekkorod volt.
Nincsen, ami csillapítja hazavágyó lelked szomját
Duruzsol egy hang belül és csábítóan azt mondja honvágy… honvágy…
Idegenben keserűbb a sírás,
Idegenben másképp fúj a szél
Nem tudsz menekülni már a kínzó sorstól
hiába mégy felejteni mindig haza gondolsz
És valld be azt, hogy nagyon árván élsz.
Hiába való az útravaló, ha elfogy egyszer a hazai jó ennivaló
Soha nem fogy el, soha nem megy el a lelkedből a fájdalom, ha rá emlékezel
Erdélyi
hírek
Református templomot
avattak Buzában Ötéves munka eredménye a korszerű épület
Új templomot kapott a régi torony (Rohonyi D. Iván felvétele)
Új templomban ünnepelhettek tegnap a
régi Szolnok-Doboka vármegye községének, Buzának és a környékbeli
településeknek református lakói, hiszen nagyrészt adományaiknak és
kemény munkájuknak köszönhető a falu korszerű épülete. A templom
felépítését már 2001-ben elkezdték, vasárnap – ünnepélyes keretek
között – felszentelésére került sor.
Az ünnepi istentiszteleten Gudor
Lajos, a Dési Református Egyházmegye esperese olvasott igét, majd
Kató Béla püspökhelyettes mondott ünnepi prédikációt.
Köszöntőbeszédében az esperes elmondta: az építéshez erős
lelkipásztori kézre van szükség. Ezért tiszteletreméltó az a munka,
amit Horváth Márta helyi lelkész magára vállalt. – Legyen
rendíthetetlen, mély hitalapotok – kívánta a helyi gyülekezet
tagjainak.
Levélben köszöntötte az ünneplőket
Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, aki azt üzente, tiszteli
a buzaiakat, hogy felvették a küzdelmet az idő és a történelem
erejével. „Megrendült a templom alapja, de jó, hogy a hit alapja nem
rendült meg" – írta.
Horváth Márta röviden ismertette a
település történetét. Nevét a település egykori váráról kaphatta,
amely már 1455-ben fennállt, s 1680-ban megerősített várkastélya is
volt. Ennek elpusztulásával vesztette el városi rangját. 1622-ben
fatemploma és református iskolája, 1830-ban fatemploma és kőtornya
volt, amelyet 1808-ban felújítottak. Jelenlegi temploma 1873-ban épült
kőből és téglából a község közepén, a régi toronyhoz kapcsolva. Falai
az 1970-es években elkezdtek repedezni, megerősítették ugyan, de az
évek során folyamatosan rongálódtak. 2001-ben szakértők bevonásával a
helyiek arra a következtetésre jutottak, hogy a templom alapja gyenge.
Ezért új templom építésébe kezdtek az egyháztagok hűséges, adakozó
lelkületében bízva. 2003-ban új alapot öntöttek, 2004-ben a falak és a
tető készült el, 2005-ben pedig tovább folytatták a munkálatokat, hogy
a tegnap sor kerülhessen az új templom felszentelésére. A régi torony
megemelése és cseréppel való befedése a követező év feladata lesz.
Az építkezéshez szükséges 4,5 milliárd
régi lejes összeg felét a buzai gyülekezeti tagok adományozták, fele
pedig külföldi barátok adománya, a megyei tanács évenkénti segítsége
és a kultuszminisztériumtól kapott támogatás.
Czégér István polgármester
beszédében rámutatott: a templomszentelés az elmúlt kétszáz év
legjelentősebb eseményének számít. László Attila Kolozs megyei
RMDSZ-elnök, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és
Máté András szenátor is köszöntötte a gyülekezetet. Az ünnepség
a helyi fiatalok verses-zenés műsorával zárult.
Nagyon
szép és felemelő a márciusi ünnep, ama nyolcadika, amikor világszerte
a nőkről emlékezik meg a társadalom, fejet hajt asszonyok-lányok
világformáló és világmegtartó munkája előtt. Ám számunkra, magyarok
számára még fontosabb, egyre fontosabb a májusi anyák napja
megünneplése és e nap üzeneteinek, tanulságainak — egyáltalán nem
elfogulatlan — megfogalmazása. >>>
„A
mi jelöltjeink a magyar emberek pártján állnak. A magyar emberek pedig
a párbeszédre és nem a párt-beszédre kíváncsiak. Párt-beszédet mások
tartanak majd, nem a mi jelöltjeink" — jelentette ki Kelemen Hunor
ügyvezető elnök, kampányfőnök az RMDSZ Arad megyei önkormányzati
jelöltjeinek bemutatóján. >>>
Miután
a választási irodák csütörtökön kisorsolták, milyen sorrendben
szerepelnek a pártok jelöltjei a június elsejei önkormányzati
választások szavazócéduláin, pénteken hivatalosan is elkezdődött a
választási kampány. >>>
A
Csíksomlyói Búcsúra érkező zarándokok ellátogatnak Gyimes-
bükkre, az ezer éves határ közelében lévő őrházhoz is, ahol a szépen
felújított épületben megnyitják Bilibók Ágoston vasúttörténeti
kiállítását és felavatnak egy emléktáblát Pfaff Ferenc mohácsi szüle-
tésű építész emlékére, akinek tervei alapján készült egyebek között
Brassó, Piski, Arad, Temesvár-Józsefváros, Kolozsvár, Szatmár, Nagy-
károly, valamint Érsekújvár, Pozsony, Kassa, Fiume, Zágráb vasúti
állomása. >>>
Az
erdélyi Sapientia egyetemnek három éven belül magának kellene
előteremtenie működési költségeinek negyedét a nemzetpolitikáért
felelős magyar szakállamtitkár szerint. Az egyetem jelenleg szinte
kizárólag magyar állami költségvetési támogatással működik. >>>
„Előttem
Müller, a nyomdász
állt a mérleg előtt,
megméretett
s hat hónapot kapott.
Aztán kiürítették a termet, hogy
én kerültem sorra: óvták a népet
ragályos verseimtől." >>>
A
nagy ígérgetések ideje kezdődött a május elsején kitört, illetve már
azt megelőzően startolt helyhatósági „kampánylázban". Nehéz lenne
elsorolni, hogy a különféle tisztségekre pályázó politikusok az
aszfaltos úttól a felújított művelődési házig mit meg nem ígérnek
ilyenkor a lehetséges választóknak. >>>
Ovidiu
Silaghi turisztikai miniszter a Mangalián tartott idény- nyitón
kijelentette, várakozásai szerint idén nyáron közel 20 százalékkal nő
a turisták száma a román tengerparton. Silaghi kifejtette, az előző
évekhez képest nőtt a szolgáltatások színvonala a tengerparti
üdülőhelyeken és míg a tavaly megközelítőleg egymillió turista fordult
meg a tengerparton, reméli, hogy idén számuk jóval nagyobb lesz. >>>
Az
új számsor 0-val kezdődik és tartalmaznia kell a megye hívószámát,
illetve a hat számjegyből álló telefonszámot. Az új számok minden,
helyi vagy országos hívás esetében érvényesek. A Romtelecom-hálózatban
használatos rövid számok elé 1-est kell tenni. Július 31.-ig, az újjal
párhuzamosan, használható a régi telefonszám-rendszer. >>>
Tilos
a politikai pártoknak bármiféle értékes ajándékkal kecsegtet-
ni a választókat a kampány ideje alatt - legalábbis a törvény értel-
mében. Az engedélyezett és a tilos ajándékok között csak az ár tesz
különbséget. Ez azt jelenti, hogy írószerekkel, gyújtókkal, polókkal,
avagy sálakkal bátran meglephetik választóikat a politikai pártok, az
egyetlen kikötés csupán az, hogy ezek ne legyenek értékesek. >>>
Főleg
a fiatal magyar medikusok keresnek külföldön megélhetést,
fogalmazódott meg az orvostudományi és gyógyszerészeti konferencián.
Az erdélyi doktoranduszok 85 százalékának már külföldön van állása,
mire befejezi az egyetemet Romániában. Romániában rosszabb az
egészségügyi alapellátás, mint húsz évvel ezelőtt volt - mondják a
szakértők. >>>
Nem
szabad abbahagyni az egyházi személyek múltjának átvilágítását,
vélekedett Tőkés László püspök, EP-képviselő azon a szerdai
sajtótájékoztatón, melyen bejelentették, további három lelkészről
bizonyosodott be, hogy a román kommunista titkosszolgálat besúgója
volt. >>>
-
Az európai népcsoportok alapvetői jogairól szóló Bolzanoi tervezetből
kiindulva a kisebbségvédelmi alapelvek és közösségi autonómiák
sarokpontjait tartalmazó dokumentumot állít össze, és ezt eljuttatja
az illetékes nemzetközi intézményekhez. (részlet) >>>
A
kapura vagy az udvaron egy alkalmas helyre odarögzítették a szerelmes
fiatalember által hozott faágat, szalagokkal feldíszített fát, majd a
zenész elkezdte húzni. Az egyik legkedveltebb nóta ez alkalomra az
volt, hogy „Szeretnék május éjszakán letépni minden orgonát…". A
legények addig vártak, míg a lányos házban a behúzott függöny mögött
meg nem gyúlt egy szál gyufa. A lány természetesen már várta az
éjjelizenét, s az előzetesen kikészített gyufával nagy köröket leírva
a levegőben jelezte, hogy tudomásul veszi és köszöni a
figyelmességet. >>>
Nem
csak a Környezetvédelmi Minisztérium, de a zöld szervezetek is
felhívásban fordultak a lakossághoz az elmúlt napokban: a négy-
napos szabadság alatt menjenek a természetbe, de az erdők szélén,
patakok partján viselkedjenek környezettudatosan. Arra biztatnak, hogy
ne elégedjünk meg azzal, hogy nem hagyunk szemetet maguk után, de
vegyük is fel, ha például eldobott pillepalackot látunk. >>>
Új
koncepcióra, de legfőképpen szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy
létrejöhessen a határon túli magyarság autonómiája. A többi között ez
fogalmazódott meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács két napos
mártélyi konferenciáján, amelyen 10 határon túli magyar szervezet vesz
részt. >>>
Az
Országos Tankönyvkiadó keretében sajátos magyar szöveg-
gyűjtemény és nyelvgyakorló könyv készül a csángó magyar tanulók
számára. A Moldvai Csángómagyar Szövetség nyertes pályázata révén a
gyerekek idén szeptemberben ingyen fogják megkapni ezeket. A két
kiadvány 2-2 ezer példányban jelenik meg, ugyanis jelenleg mintegy
1500 moldvai csángó gyerek tanul magyar nyelvet. >>>
Están
János egy hatgyerekes családapa a csángóföldi Klézsén. Mint a csángó
férfiak többsége, családját ő is gazdálkodásból tartja el. Estánt
életét azonban most halálos tüdőbetegség fenyegeti, amelyet csak egy
drága műtét akadályozhat meg. A férfit kórházba is utalták, de miután
tüdején folyamatosan képződik a váladék, azt egy gumicsővel
megcsapolták, a beteget pedig hazaengedték. >>>
Az
európai állampolgárok két százaléka vállal munkát más tagállamban. Ez
az Európai Bizottság szerint alacsony, Brüsszel tavaly decemberben
akciótervet hirdetett a nagyobb munkavállalói mobilitás érdekében.
Vannak persze országok, ahol még mindig tartanak az új tagállamokból
érkező – és minden bizonnyal olcsóbban dolgozó – munkaerőtől, de ezek
száma egyre kevesebb. >>>
Bár
még bő harminc nap van a helyhatósági választások időpontjáig, máris
gőzerővel folyik a kampány Marosvásárhelyen is. Miután a Magyar
Polgári Párt nem indít saját jelöltet, Borbély Lászlónak, az RMDSZ
erős emberének nem lesz magyar vetélytársa. Ez azonban szemernyit sem
javít esélyein. Az RMDSZ és sajtója igyekezett úgy kommunikálni a
döntést, mintha az MPP Borbély László jelöltségét támogatná. >>>
Az Aba Napok
eredendõen alkalmat kívánt biztosítani egy kis közösség számára, hogy az
ÜNNEP által megtalálja a választ három fontos kérdésre: Honnan jöttünk? Hol
tartunk? Merre haladunk?
2005-ben lehetõséget szeretnénk teremteni, hogy ezekre az alapvetõ
kérdésekre a magyarság és Európa szemszögébõl kezdjük el az értelmes
válaszkeresést. Mindebben segítségünkre lesznek barátaink, akik Erdélybõl (
Borszék, Búza, Kérõ, Szamosújvár ), a Felvidékrõl
( Tallós, Vízkelet), Lengyelországból (Werbkowice ), Németországból
( Ebergötzen ) és Svájcból ( Bätterkinden ) érkeznek Abára.
Tesszük ezt annak
reményében, hogy szerény eszközeinkkel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a
Kárpát-medence olyan hely legyen, ahol emberlépték, emberi kapcsolatokat
valóban létrehozó, hagyományokban álló, õrízve-teremtõ közösségek élnek.
Wass Alberttel együtt valljuk: Isten azért adta a szót, hogy gondolatainkat
közölni tudjuk egymással, megértsük egymást és a világ békességét
szolgáljuk. A baj az, hogy az elfogultság irányítja ma a világot, és nem a
jóakarat. Márpedig az elfogultság gyûlöletet virágzik és pusztulást terem.
2005.
május 20-22. között megpróbálunk elindulni az "igazi ember" és az " igazi
közösség" irányába, tudva azt, hogy ezen az úton az apró szívességek és
gesztusok éppúgy számítanak, mint az óriási teljesítmények.
Kossa Lajos
Aba polgármestere
Felhívás a magyarországi településekhez
A december 5-ei népszavazás kudarcának eredménye, hogy mára már szinte
nincs olyan magyar határon innen és túl, aki ne érezne megszégyenülést,
lelkiismeret-furdalást, keserûséget vagy csalódást. Minden összezavarodott.
Mint ilyenkor lenni szokott, az igazságtalanság újabb igazságtalanságot, a
vádaskodás újabb vádaskodást szül, miközben az igazán fontos értékeket, a
pozitív erôfeszítéseket gyakran lábbal tiporják.
A magyar civil társadalom az elmúlt évtizedekben már nemegyszer nyílt
jelét adta és tetteivel bizonyította, hogy közösséget és szolidaritást
vállal minden, határain túl élô magyarral. Képes arra, hogy politikai
állásfoglalásától függetlenül döntsön és cselekedjen, ha a nemzeti szükség,
a nemzeti akarat úgy kívánja. Ezért is olyan megdöbbentô és érthetetlen a
most tapasztalt meglehetôsen széles körû elutasító magatartás.
A népszavazás eredménytelensége számos okra vezethetô vissza. Egyszerre
játszott szerepet a kérdésfelvetés és a kapcsolódó érvek, ellenérvek
átgondolatlansága, s minden jószándék ellenére az össznemzeti ügy kicsinyes
politikai érdekharcokká silányítása. Amikor a kérés követelésként, a válasz
pedig parancsként fogalmazódik meg, az állampolgári döntésnek nincs sok
helye a vitában. A magyar civil társadalom erre a tarthatatlan helyzetre is
ráérzett, amikor részben távol tartotta magát az urnáktól.
A magyar települések névsorában elsô Aba, az utolsó Zubogy. Most az elsô
település polgármestereként ezúton fordulok Magyarország minden
településének polgármesteréhez, önkormányzati képviselôihez, helyi civil
szervezeteihez, polgáraihoz. Eljött az idô, hogy végre önszántunkból, a
magunk akaratából, szabadon nyilvánítsuk ki azon véleményünket, miszerint
§ A nemzet egy és oszthatatlan, még akkor is, ha azt politikai
határok tagolják.
§ A nemzethez való tartozás egyszerre jelent jogokat és
kötelességeket határokon belül és kívül egyaránt.
Felszólítjuk a Magyar Országgyûlést, hogy ennek szellemében kezdje el a
határokon túl élô magyarok jogviszonyáról szóló törvény kidolgozását, és
2005. március 15-ig ünnepélyesen nyilvánítsa ki közös akaratát a törvény
megalkotására vonatkozóan.
Kérjük és javasoljuk, minden település polgármestere jelezze vissza, ha
személyesen vagy/és testületileg, karöltve a civil társadalmat képviselô
személyekkel és/vagy szervezetekkel támogatja ezt a Felhívást.
Kossa Lajos polgármester
Aba nagyközség (Fejér megye)
Cím: 8127 Aba, Rákóczi u. 12.
e-mail:
polgarmester@aba.hu
„A Magyar
Köztársaság elnöke vagyok. Ám az Alkotmánynak van egy olyan passzusa,
hogy a köztársaság, amelynek elnöke vagyok, felelősséget érez a határain
kívül élő magyarok sorsáért, köteles elősegíteni kapcsolattartásukat az
anyaországgal. Ezt az alkotmányos kötelességet nagyon komolyan fogom
venni" – válaszolta Sólyom László a szlovák SME-nek és a pozsonyi Új
Szónak adott exkluzív interjújában.
A pénteken megjelent beszélgetésben – Antall József egykori
kijelentésére utalva – megkérdezték az elnököt: lélekben tíz, vagy
tizenöt millió magyar elnöke kíván-e lenni?
A kedvezménytörvényt érintően elmondta: közvetlenül tapasztalta, hogy
Európában mennyire nem értik a közép-európai kisebbségi problémákat, és
azok történelmi gyökereit sem. Az alapvető definíciós problémák miatt a
nemzet és a nemzetiség fogalma alatt mindenki mást ért. A magyar
státustörvény alapgondolata az volt, hogy egy államnak, amelynek vele
szomszédos országokban kisebbségei vannak, joga van segíteni ezeket a
kisebbségeket. Természetesen ennek fő eszköze a kétoldalú megállapodás,
ám ha a két érintett ország mégsem tud egyezségre jutni, „az
anyaországnak akkor is joga van a nemzeti identitás megőrzését
támogatni".
Sólyom László még elmondta: a kedvezménytörvény körüli hullámverés
idején sem a nemzetközi szervezetek, sem a szomszédos államok nem
értették meg igazán a kisebbségek ügyeivel foglalkozó Velencei Bizottság
ezzel kapcsolatos üzenetét, és csak a kompromisszumos elemeket ragadták
ki belőle, márpedig az üzenet valódi újdonsága az volt, hogy bevezette
az anyaállam és a hozzá tartozó kisebbség fogalmát. Persze voltak a
kedvezménytörvénynek a bizottság ajánlásaival nem egyező elemei is,
amelyek korrekciója megtörtént ugyan, de egyes szomszédos államok
magatartásában mégis „jogilag indokolatlan, politikailag túl heves és
ellenséges reakciók fordultak elő. Remélem, ezen lehet javítani" – adott
hangot véleményének az új magyar államfő.
Sólyom László a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kapcsán
nagy kárnak nevezte, hogy olyan érzelmi, illetve egzisztenciális
érdekeket megszólító területre csúszott el a népszavazási kampány,
amelynek nem volt sok köze az eredeti koncepcióhoz. Az eredmény
mindenkit sokkolt, ehhez a témához most már senki se nyúl szívesen.
Teljesen érthető, hogy a határon túli magyarok kitartanak a követelés
mellett – válaszolta az elnök, rámutatva arra, hogy a népszavazás csakis
elvi alapkérdésben volt hivatott dönteni, és „a pozitív döntés jogilag
lehetséges lett volna."
Sólyom:
Fájdalmasan félresiklott a kettős állampolgárság ügye 2005. augusztus 20. 12:25
MNO Fájdalmasan félresiklott a kettős állampolgárság
ügye – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök augusztus 20-a
alkalmából elmondott ünnepi beszédében Budapesten szombaton. Hozzátette:
megoldást kell találni a határon túli magyarok helyzetére. Az államfő
beszélt arról is, hogy példának kell tekinteni azt az önbecsülést és
öntudatot, ahogy István király fellépett az akkori Európában.
A köztársasági elnök szerint
megoldást kell találni a határon túli magyarok helyzetére. Sólyom
László a Kossuth téri ünnepségen mondott beszédében úgy fogalmazott:
fájdalmasan félresiklott a kettős állampolgárság ügye. Az államfő
azt mondta: meg kell ismerni a szomszédos országokban élő
magyarokat, mert csak így lehet megérteni, mi az, ami jogosan
sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, amiből nem
engedhet Magyarország.
Szent István igazi nagysága abban állt, hogy szuverén módon
határozta meg Magyarország helyét a világban. Példának kell
tekinteni azt az önbecsülést és öntudatot, ahogy István király
fellépett az akkori Európában – jelentette ki Sólyom László.
Kiemelte: ezeket az értékeket megőrizve kell elhelyezni
Magyarországot a jelen globális, „félelmetesen mesterséges”
világában.
Korábban a világ Európa volt, ma viszont a földkerekségen kell
elhelyezni Magyarországot, és ehhez szükséges volt, hogy az Európai
Unió tagja lettünk – tette hozzá az államfő. Ugyanakkor arra hívta
fel a figyelmet: ne távoli hatalomként tekintsünk az unióra, hanem
öntudattal, önbecsüléssel, szuverenitásunk megőrzésével próbáljuk
befolyásolni a döntéseket.
„Nem alkalmazkodni kell, hanem saját megoldásokkal kell előállni” –
hangsúlyozta a köztársasági elnök. „Új egyensúlyra van szükség,
egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a
jól megalapozott saját kezdeményezések között”. Sólyom László úgy
fogalmazott: európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van
beleszólásunk, hogy mi történik az unióban, és meg kell tanulnunk
Szent Istvántól, hogy képesek vagyunk önálló teljesítményre.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a döntések
befolyásolásában nagyobb szerepet kell kapniuk az
érdekképviseleteknek, a civil szervezeteknek. Az államfő
határozottan kiállt a szabadságjogok maradéktalan érvényesítése
mellett, hangot adva annak a meggyőződésének, hogy azokat nem lehet
korlátozni az emberek amúgy meglévő félelmeire hivatkozva sem.
Sólyom László úgy vélte: Szent István nagyságának felelevenítése
felidézi az emberekben azt a jót, amelyet a rendszerváltás óta
eltelt másfél évtized „egyre taszítóbb stílusú politizálása” – amit
a sajtó is felerősít – elfedett. „Az emberek dolgoznak,
boldogulnak”, és ez, ami igazán lényeges – mondta az államfő, aki
végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy Szent István művét
folytatni kell.